Gaudeamus 5.

Antonín Dvořák: h-moll csellóverseny Op.104. (Tomasz Máté) I. Allegro, II. Adagio ma non troppo, III. Finale. Allegro moderato — Pjotr Iljics Csajkovszkij: Részletek a Csipkerózsika és a Hattyúk tava balett zenéiből Pjotr Iljics Csajkovszkij: Csipkerózsika-balett Op.66 Prológus: Bevezető; A Lila-tündér 2. Prológus: Induló; A királyi udvar belépője 3. I. Jelenet, Pas d’action: Rózsa Adagio; Auróra-variációk: Auróra hercegnő tánca, A hercegek udvarlása 4. III. Jelenet, Karakter-tánc: Csizmás Kandúr és a Fehér Cica 5. III. Jelenet, Pas de quatre: A Kék Madár és Florine hercegnő 6. I. Jelenet: Keringő „Virágfüzér-tánc” 7. III. Jelenet, Karakter-tánc: Piroska és a Farkas 8. III. Jelenet: Végső apoteózis Pjotr Iljics Csajkovszkij: Hattyúk tava-balett Op.20 1. II. Jelenet: Scène – Moderato 2. I. Jelenet: Scène – Allegro moderato 3. II. Jelenet: A kis hattyú tánca 4. III. Jelenet: Scène – Allegro, Allegro giusto 5. III. Jelenet: Spanyol tánc 6. III. Jelenet: Nápolyi tánc 7. IV. Jelenet: Scène – Allegro agitato, Molto meno mosso, Allegro vivace 8. IV. Jelenet: Záró Jelenet – Andante 9. IV. Jelenet: Egy kis Chopin 10. IV. Jelenet: Záró jelenet – Allegro agitato Közreműködik: Tomasz Máté (cselló) Vezényel: Baráti Kristóf

Dvořák sokáig nem tartotta a csellót méltó szólóhangszernek: szerinte „fent nyöszörög, lent morog” – s e véleménye mellett jó ideig ki is tartott. Első csellóversenye után, 1865-ben fogadalmat tett: többé nem ír darabot erre a hangszerre. Hasonló vonakodás előzte meg Csajkovszkij balettjeinek születését is. A komponista 1875-ben kapott felkérést első balettjére, a Hattyúk tavára. Az orosz mester a szimfóniaszerzők komolyságával látott munkához, a dallamokat, s a történetet az egyes szereplőkhöz igazította. Kritikusai – akik értetlenül szemlélték a koncertterembe illő balettzenét – fanyalogva fogadták balettjét. De amíg Kulius Reisinger, A hattyúk tava koreográfusa szabad kezet adott Csajkovszkijnak, addig 1890-ben a Csipkerózsika balettnél Marius Petipa jóval határozottabb követelményeket támasztott Csajkovszkij irányába, túlságosan szűk keretek közé szorítva a zeneszerző fantáziáját. Szerencsére mindkét komponista esetben feloldódtak a kezdeti kételyek. Csajkovszkij látványos jelenetekkel, izgalmas történelmi táncokkal, szólókkal és duettekkel ajándékozta meg a táncosokat, új szintre emelte a műfaj irodalmát: balettjeiben Mozart muzsikájának szépsége, Beethoven formai gondolkodása tükröződik, amit saját, hasonlíthatatlanul érzékeny zenei nyelvezete gazdagít. Dvořák pedig – harminc évvel korábbi fogadalmát megszegve – döntött úgy mégis barátja, a híres cseh csellista, Hanus Wihan (1855–1920) hatására, hogy ismét csellóversenyhez fog. Az eredmény: a hangszer irodalmának egyik legnagyobb remekműve, amely nemcsak a hangszer határait tágítja ki, hanem zeneszerzői életművének is koronája. Mindössze három hónap alatt írta meg hagyományos háromtételes versenyművét amerikai évei végén. A szenvedélyes, erősen ritmizált nyitó szonáta tételét saját Lass mich allein (Hagyjatok magamra) című dalkompozícióját idéző, bensőséges hangvételű Andante követi, melyen ismét a honvágy hangjaira ismerhetünk, ám a Prágában átdolgozott zárótétel már derűs, életvidám Rondóval ér véget. Tomasz Máté Junior Prima-díjas csellóművész a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a MÁV Szimfonikusok gordonka szólamvezetője. Nyolcévesen kezdett csellózni, konzervatóriumi tanulmányait a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban folytatta. A Zeneakadémiát Perényi Miklós osztályában végezte el. Számos hazai és nemzetközi verseny győztese. Szólistaként fellépett már többek között a Budapesti Fesztiválzenekarral, valamint a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. Baráti Kristóf Budapesten született, gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Öt évesen kezdett hegedülni, nyolcévesen már Venezuela vezető zenekaraival lépett fel. 11 évesen meghívást kapott a Francia Rádió montpellier-i fesztiváljára. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult, nemzetközi versenygyőzelmei után Párizsban Eduard Wulfsonnál képezte tovább magát. 2010-ben megnyerte a Moszkvai Paganini Versenyt. Rendszeresen koncertezik világhírű zenekarokkal és karmesterekkel, aktív kamarazenész. 2016-ban a Verbier Fesztiválon Bach szólóműveivel aratott sikert. A Liszt Ferenc Zeneakadémia vonós tanszékvezetője, Kossuth-díjas, Stradivari-hegedűn játszik.