Bach: János-passió

ELŐADÓK: Orfeo Zenekar és Purcell Kórus vezényel: Vashegyi György MŰSOR: Bach: János-passió

Ha azt mondjuk, concerto, eszünkbe juthat Vivaldi, Händel, Mozart, Beethoven és sokan mások. Ha azt mondjuk, szimfónia, kézenfekvő a bécsi klasszikusok neve. De ha azt mondjuk, passió, akkor mindenki Bachra gondol először, és utána Jánosra és Mátéra, hiszen Bach e két evangélista szövegére írt szenvedéstörténete maradt fenn. Pedig passiót írtak Bach előtt és Bach után is, mégis, ez a két mű máig homályban tartja a testvéreit. Nem véletlenül, hiszen a két alkotás még Bach számára is kiemelkedő jelentőséggel bírt. A János-passióval pályázott Lipcsébe, ez volt az első passiója, amit ott előadtak, élete során még többször műsorra tűzte, több helyen változtatott rajta, a Máté-passiót pedig élete végén külön letisztázta, mintegy díszköntösbe öltöztette az utókor számára. A műben az evangélista recitált szövegei szerves egységet alkotnak az áriákkal és kórustételekkel, azok sokszor szünet nélkül követik egymást, a korálok pedig érzékeny párbeszédet folytatnak nemcsak egymással, Bach korával, de időnként a Máté-passióval is. Sokan megjegyzik, hogy Bach zenéje már-már színpadi dramaturgiát kölcsönöz a bibliai történéseknek. Nem véletlen, hogy Bach passiói átélhető közelségbe hozzák mindenkinek a megváltás történetét, vallási és felekezeti meggyőződéstől függetlenül.