A szerelem klasszikusai

Közreműködők Horváth István tenor Hámori Máté művészeti vezető, karmester Műsor Mozart Così fan tutte – nyitány Liszt Szerelmi álmok, no. 3 Csajkovszkij Rómeó és Júlia – nyitányfantázia szünet Glinka Ruszlán és Ludmilla – nyitány Berlioz Fantasztikus szimfónia, op. 14 – II. tétel, A bál Sosztakovics Varieté szvit, no. 2 – VII. Waltz 2 Francis Lai A love story Ott Rezső Love (song hi)story

Romantikával teli klasszikus zenei utazás a Danubia Zenekarral Amióta énekel az emberiség, szinte azóta szól a szöveges zenék nagy része a szerelemről. Sőt, ha jobban megnézzük, amikor nem szakrális énekekről van szó, akkor is szinte mindig jelen van bennük így vagy úgy a szerelem, még ha sokszor átvitt értelemben is. De hogyan fejeződik ki ez az érzés a hangszeres zenében? Ha nem a szöveg fejezi ki, akkor mi? És miért értünk egyet abban, hogy bizonyos dallamoknak, hangzásoknak egyértelműen közük van a szerelemhez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Danubia Zenekar koncertje, melyen a hangszerek lesznek szerelmesek. Mozart Così fan tutte-nyitánya inkább az intrika oldaláról mutatja be a szerelmet, hiszen a nyitányt követő operában két férfi tréfából próbára teszi kedvese hűségét. Liszt Szerelmi álma eredetileg dal volt, ám zongoradarabként vált igazán híressé. A fellángoló és minden vihar ellenére is megmaradó szerelmet sokan felismerik a zenében. Rómeó és Júlia története több más szerző mellett Csajkovszkijt is megihlette. Olyan szimfonikus művet írt, ami valóságos akciófilmet varázsol a képzeletbeli filmvásznunkra. A Ruszlán és Ludmilla nyitánya a beteljesülő szerelem győzelmét hirdeti. Sosztakovics keringője pedig egyszerre klasszikus zene, jazz és sláger, mely némi melankóliával vágyódik valami vagy valaki után. Francis Lai és Henry Mancini Love Story-zenéje még inkább melankolikus, és át is vezet Ott Rezső művéhez, aki egyetlen kompozícióban foglalja össze a szerelmi dalok, szerelmes számok történetét.