Alkonyattól pirkadatig

Edward Elgar: Gordonkaverseny, Op. 85 Szergej Rahmanyinov: II. (e-moll) szimfónia Narek Hakhnazaryan – gordonka Vezényel: Bogányi Tibor

E-moll hangnemű kompozíciók: tele érzelmekkel, nosztalgiával, melankóliával, de reménységgel is. Elgar Gordonkaversenye a századfordulón született, amikor az ő zenei nyelve már egyre inkább a múlté volt. A bemutató kudarca szinte teljesen elvette Elgar kedvét a komponálástól, és bár a mű igazi sikerét már nem élhette meg, Csellóversenyét mára a gordonkairodalom legfontosabb alkotásainak egyikeként tartják számon. Rahmanyinov számára az I. szimfónia hozott kudarcot. A 12 évvel későbbi II. szimfóniája pályája csúcsán keletkezett: hiába kárhoztatták a kritikusok a nagyívű dallamokért, a mesteri konstrukció és az áradó érzelmességű zene feltartóztathatatlanul utat talált a közönséghez. A mű harangzúgásszerű végkicsengése mintha azt hirdetné, hogy minden mélységből van kiút.