Nagyzenekari koncert: Castelnuovo-Tedesco, Lalo, Berlioz

Mario Castelnuovo-Tedesco Nyitány a Julius Caesarhoz, Op. 78 Édouard Lalo Spanyol szimfónia, Op. 21 SZÜNET Hector Berlioz Fantasztikus szimfónia, Op. 14 Vezényel Andrés Orozco-Estrada Szólista María Dueñas (hegedű)

Shakespeare-darab inspirálta nyitány, Sarasate előtt tisztelgő hegedűverseny és önéletrajzi szerelmi történet – ezt kínálja a hangverseny, amelynek nemcsak programja, de közreműködő művészei is különlegesek. A RAI Nemzeti Szimfonikus Zenekar kolumbiai születésű vezető karmestere, Andrés Orozco-Estrada energiáiról, eleganciájáról és a benne lakozó spirituszról ismert. A dirigens hegedűművész is, így kiválóan szót ért az est szólistájával; a 2002-es születésű María Dueñas a Deutsche Grammophon szerződött művésze, a Guardian, a Times és a Strad kritikusainak kedvence, „fehérbe öltözött ördög”. A granadai hegedűs a spanyol származású Lalo mediterrán hangulatú zenéjét játssza; előtte az olasz Castelnuovo-Tedesco, utána a romantikus szimfóniát megteremtő francia Berlioz művét hallhatja a közönség. A fél életét Olaszországban, a másik felét a második világháború miatt Amerikában töltő Castelnuovo-Tedesco sehol sem érezte igazán otthon magát, „felhőként lebegett” két kontinens között. Shakespeare művészetében azonban hazára lelt: dalokat, duetteket, szonetteket, tánctételeket és operákat komponált az angol drámaíró műveiből, valamint tizenegy koncertnyitányt. Zene született A makrancos hölgy, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A velencei kalmár, a Julius Caesar, a Téli rege, a Szentivánéji álom, a János király, az Antonius és Kleopátra, a Coriolanus, a Sok hűhó semmiért és az Ahogy tetszik történetére. A műben filmzeneszerű, találó hangszerelésű, színesen illusztráló frázisok varázsolják elénk Shakespeare jól ismert jeleneteit. Lalo 1874-ben hallotta a legendás spanyol hegedűművész, Pablo de Sarasate 1. hegedűversenyét. Az előadás hatására olyan versenymű írása mellett döntött, amely kifejezetten Sarasate technikai tudására épül. Saját spanyol öröksége, a hegedűs nemzetisége és a Párizsban a Carmen óta tomboló spanyolzene-láz erősen spanyolos művet eredményezett. Már a nyitótételben megjelennek jellegzetes ritmusok, a scherzando pedig a „spanyol keringőt”, a seguidillát idézi meg. A középső intermezzót, amely egy újabb, ezúttal visszafogottabb tempójú scherzo, utólag szúrta be Lalo. A fülledt, romantikus lassú tételt követően a fináléban a szerző megvárakoztatja a közönséget, hogy a szólista belépése még hatásosabb és sodróbb legyen. Epizódok egy művész életéből – szól Berlioz 1830-as Fantasztikus szimfóniájának alcíme. A műhöz részletes program is társul, amely öt tételben meséli el a szerelmi történetet. Az imádott nő a rögeszmésen vissza-visszatérő vezérmotívum, az ún. „idée fixe” alakjában jelenik meg. Az Álmok, szenvedélyek című terjedelmes nyitótételben a kontrasztoké a főszerep. A Bál sejtelmesen induló, de egyre jobban felpörgő keringő. Az angolkürt és a színfalak mögül megszólaló oboa párbeszédére épülő pasztorális Jelenet a mezőn a legfőbb bizonyíték rá, hogy Berlioz ott folytatta, „ahol Beethoven abbahagyta”. A Menet a vesztőhelyre indulója látomásszerű klarinétszóló után ünnepélyes kivégzési fanfárral cseng ki. Végül a vezérmotívumot és a Dies irae dallamát összeeresztő Boszorkányszombat zárja az ópiumtól ködösödő történetet. Érdekességek: Castelnuovo-Tedesco nyitányát 1935. március 31-én Rómában mutatták be Bernardino Molinari vezényletével, Lalo Spanyol szimfóniája 1875. február 7-én Párizsban csendült fel először Pablo de Sarasate szólójával, Berlioz Fantasztikus szimfóniájának premierjére 1830. december 5-én Párizsban került sor François Habeneck vezényletével; a Fesztiválzenekar Castelnuovo-Tedesco nyitányát először tűzi műsorára, Lalo Spanyol szimfóniáját legutóbb 2012. március 7-én Antwerpenben (szólista: Renaud Capuçon, karmester: Fischer Iván), a Fantasztikus szimfóniát 2019. december 15-én (karmester: Sir Mark Elder) játszotta. Mi történt a művek keletkezése idején? 1935. szeptember 15-én a német parlament megszavazta az ún. nürnbergi faji törvényeket / Frida Kahlo mexikói festő 1935-ben megfestette Önarckép göndör hajjal című képét / 1935. szeptember 4-én Prágában bemutatták Anton Webern osztrák zeneszerző Concerto kilenc hangszerre című darabját Heinrich Jalowetz vezényletével / 1875. március 1-jén a Deák-párt és a Balközép Párt egyesüléséből létrejött a Szabadelvű Párt, amely 30 évig kormányozta Magyarországot / Claude Monet francia festő 1875-ben megfestette Argenteuil című festményét / 1875. március 3-án Párizsban bemutatták Georges Bizet francia zeneszerző Carmen című operáját / 1830-ban megjelent Széchenyi István Hitel című műve / Eugène Delacroix francia festő 1830-ban megfestette A szabadság vezeti a népet című képét / 1830. október 12-én Varsóban a szerző szólójával bemutatták Frédéric Chopin lengyel zeneszerző 1. zongoraversenyét / 1830-ban megjelent Stendhal (Marie-Henri Beyle) francia író Vörös és fekete című regénye