Nagyzenekari koncert: Prokofjev – 1.

Szergej Prokofjev 1. (Desz-dúr) zongoraverseny, Op. 10 5. (G-dúr) zongoraverseny, Op. 55 SZÜNET Szergej Prokofjev 5. (B-dúr) szimfónia, Op. 100 Vezényel Fischer Iván Szólista Igor Levit (zongora)

Zongoravirtuóz létére még Prokofjevet sem állította volna kis feladat elé, ha három nap alatt kellett volna eljátszania mind az öt zongoraversenyét. Erre a kihívásra vállalkozik Igor Levit orosz-német zongoraművész a Fesztiválzenekar élén. Nemcsak a versenyművek cserélődnek napról napra, de a szimfonikus darabok is, így a közönség a három esten további két szimfóniát, egy nyitányt és két szvitet ismerhet meg a szerző életművéből. Az elképesztő vállalkozást Prokofjev első és utolsó zongoraversenye, valamint 5. szimfóniája nyitja. A kritikusokat zavarba hozó művek, bár olykor tényleg arra születtek, hogy a szerző fitogtathassa technikai tudását, mindig többről szólnak, mint üres virtuozitásról. Igényességről, mélységről, rétegzettségről – épp ahogy Levit játékát jellemzik az ítészek. „Ez lesz az első alkalom, hogy zenekarral játszom” – írta 1. zongoraversenyének 1912-es premierje kapcsán Prokofjev. A mű, amelyet a szerző „első többé-kevésbé érett” kompozíciójának tartott, hemzseg a virtuóz szakaszoktól. Ajánlása Alekszandr Cserepnyinnek szól, akinek a klasszikus szerzők ismeretét köszönhette Prokofjev. Az egytételes, de három szakaszra tagolható darab szárnyaló romantikus dallammal indul, amelyet hamar felvált a száguldó staccatók pajkos világa. Álmodozó, már-már melankolikus lassú rész következik jazzes fűszerezéssel, majd ide-oda cikázó kergetőzés jelzi: elérkeztünk a fináléhoz. „Nem terveztem túl nehéznek, de végül elég bonyolult lett, mint legtöbb művem ebben a korszakban.” Ezt már utolsó zongoraversenyéről írta Prokofjev, amelynek eredetileg a Zene zongorára és zenekarra címet tervezte adni. Első ötletekként klaviatúrát átszántó kézkeresztezős futamok és egymás szavába vágó akkordok jelentek meg a szerző fejében, az 1932-es végeredmény pedig egy dallamoktól roskadozó öttételes erőpróba lett. A lírai klarinétmelódiával oldott lendületes nyitány után groteszk induló szól glissandókkal. A dühödt tempójú, lélegzetelállító központi toccatát a darab mély és lírai lassú tétele követi feszült középrésszel, végül egyszerre fenyegetőző, humoros, éteri és pezsgő finálé zárja a művet. A 2. világháború végéhez közeledve a Szovjetunió vezetése biztos volt saját diadalában, és a nemzet művészeitől is elvárta, hogy osztozzanak optimizmusában. Prokofjev egy hivatalos nyilatkozatban ki is jelentette, hogy 1944-ben mindössze egy hónap alatt készült 5. szimfóniája „az emberi szellem nagyságát” hirdeti, ám a darab tele van olyan zenei idézetekkel, amelyek másról árulkodnak. A fúvósokat középpontba helyező, mérsékelt tempójú nyitótételt követően a macabre stílusú scherzóban a Hamupipőke mesebeli részletei szólalnak meg; az álomszerű lassú tétel a Rómeó és Júlia nosztalgikus hangulatát árasztja. A művet ironikus, győzelem felé tartó, de mániás őrületbe fulladó finálé zárja. Érdekességek: Prokofjev 1. zongoraversenyének premierjére 1912. július 25-én Moszkvában került sor a szerző szólójával és Konsztantyin Szaradzsev vezényletével, 5. zongoraversenyét 1932. október 30-án Berlinben mutatták be a szerző szólójával és Wilhelm Furtwängler vezényletével, az 5. szimfónia 1945. január 13-án csendült fel először Moszkvában a szerző vezényletével; a Fesztiválzenekar az 1. zongoraversenyt legutóbb 2015. június 30-án São Paulóban (szólista: Alexander Toradze, karmester: Fischer Iván), az 5. zongoraversenyt 2010. április 18-án (szólista: Garrick Ohlsson, karmester: Peter Oundjian), az 5. szimfóniát 2016. február 18-án New Yorkban (karmester: Fischer Iván) játszotta. Mi történt a művek keletkezése idején? 1912. január 1-jén megalakult a Kínai Köztársaság, amelynek első, ideiglenes elnökévé Szun Jat-szent választották / 1912-ben megjelent Carl Gustav Jung svájci pszichológus A libidó változásai és szimbólumai című könyve / 1912. június 8-án Párizsban bemutatták Maurice Ravel francia zeneszerző Daphnis és Chloé című balettjét / Fernand Léger francia festő 1912-ben megfestette Kékruhás nő című képét / 1932-ben megjelent Aldous Huxley angol író Szép új világ című regénye / Szovjet-Ukrajnában 1932-ben kezdetét vette a több millió áldozatot követelő Holodomor, az ukrán parasztság szervezett kiéheztetése / Karl Jaspers német filozófus és pszichiáter 1932-ben publikálta Filozófia című művét / 1945-ben megjelent George Orwell angol író politikai szatírája, az Állatfarm / 1945. november 21-én Londonban bemutatták Benjamin Britten angol zeneszerző 2. vonósnégyesét / 1945-ben megjelent Karl Popper osztrák származású angol-zsidó filozófus A nyitott társadalom és ellenségei című könyve