Barokk koncert: Gibbons, Purcell, Lully, Corrette, Locke, Montéclair

Orlando Gibbons 4. fantázia két hegedűre Henry Purcell „Music for a While” – ária az Oidipusz kísérőzenéjéből, Z. 583 Jean-Baptiste Lully Phaëton – szvit, LWV 61 Michel Corrette 25. (g-moll, „Les sauvages et La Furstemberg”) komikus concerto Henry Purcell g-moll chaconne, Z. 730 SZÜNET Matthew Locke The Tempest (A vihar) – szvit Michel Pignolet de Montéclair Le Retour de la Paix (A béke visszatérése) – kantáta Művészeti vezető Midori Seiler Szólista Stefanie True (szoprán) Barokk gesztika Sigrid T’Hooft

Hat angol és francia szerző műveivel áll színpadra a Fesztiválzenekar historikus együttese. A „barokk hegedülés legsokoldalúbb és legkiemelkedőbb alakja”, a régizenei esteket évek óta kézben tartó Midori Seiler vezetésével fantáziát, áriát, szvitet, concertót, chaconne-t és kantátát hallhat a közönség. A program a reneszánsz hagyományokat megtörő Gibbons duójával indul, majd a barokk operákból és kísérőzenékből készült válogatások és paródiák után Montéclair világi kantátájával zárul. Utóbbiban és Purcell áriájában a BFZ visszatérő vendégművésze, a kanadai születésű Stefanie True énekel szólót. A korhű hangszerek mellett korabeli viseletek és a barokk gesztika egyik legnagyobb szakértője, Sigrid T’Hooft koreografált mozgássorai teszik teljessé az időutazást. Gibbons korában, a 17. század első évtizedeiben a zene elsősorban a szöveg hordozója, a hegedű a kíséret része volt. Hat fantáziájával a szerző felemelte és szólistává tette a hangszert, megelőlegezve a barokk instrumentális zene virtuozitását. A mű zsonglőrködés az imitációval, ritmussal, motívumokkal. Oidipusz tragédiáját a 17. század ünnepelt költője, John Dryden is feldolgozta. Verses drámája 3. felvonásában a tettes után nyomozó papok megidézik a meggyilkolt király szellemét, és ehhez az alvilági istenek segítségét kérik. A jelenethez Purcell komponált „betétdalt”, amelyben Laiosz szellemének feljövetelét kromatikusan emelkedő basszussal festette meg. Ovidius Átváltozások című elbeszélő költeményének második könyve a Nap szekerén száguldó Phaethón történetével indul, akit az apjától, Héliosztól kapott pillanatnyi hatalom hamar tragédiába ránt. Lully tragédie en musique műfajú operája tanmeseként is értelmezhető: senki ne mérje magát a Nap(király)hoz. Michel Corrette huszonöt concerto comique-ot tartalmazó sorozatának záródarabja 1773-ban született. A nyitótétel Rameau A gáláns Indiák című operabalettjének híres Les sauvages (A vadon) tételét, a másik kettő Jean-Jacques Rousseau Le devin du village (A falusi jós) című operájának részleteit dolgozza fel. A szenvedélyes művészetpártoló II. Károly nevéhez kapcsolódó angol restauráció idején számos színházi kísérőzene született. Noha nem tudjuk, Purcell milyen darabhoz komponálta chaconne-ját, a mű hangulata és ereszkedő ismétlődő basszusa a Dido és Aeneas híres lamentójának előhangja. Matthew Locke, a 17. század egyik legjelentősebb angol szerzője egy olyan korabeli operához írt hangszeres számokat, amely Shakespeare A vihar című darabjából készült. A függöny felgördülése előtt megszólaló zene sokkoló erejével azonnal letaglózhatta a hallgatót, és a szerző később sem spórolt a meghökkentő és szélsőséges hatásokkal. Montéclair huszonnégy kantátából álló gyűjteményében A béke visszatérése zárja az első kötetet. A szoprán hangra és vonósegyüttesre írt 1706-os mű nyolc tétele a háború gonoszságáról, sorsról, haragról, hibákról, mennyországról, ragyogásról, erőfeszítésekről és trombitákról mesél. Érdekességek: Gibbons fantáziája 1620 körül, Purcell Oidipusza 1692-ben, g-moll chaconne-ja 1680 körül keletkezett, Lully Phaëtonját 1683. január 6-án mutatták be Versailles-ban, Corrette komikus concertója 1773-ban, Locke szvitje 1667-ben, Montéclair kantátája 1706-ban íródott; a Fesztiválzenekar Locke szvitjét legutóbb 2020. március 8-án (karmester: Jordi Savall) játszotta, a többi darabot először tűzi műsorára. Mi történt a művek keletkezése idején? 1620. november 21-én kikötött az Újvilágban az első európai telepeseket szállító, angol Mayflower hajó / Peter Strudel osztrák udvari festő 1692-ben megalapította a bécsi Szépművészeti Akadémiát / 1684. október 1-jén meghalt Pierre Corneille, a francia klasszicizmus első jelentős tragédiaírója / 1683. szeptember 12-én a Sobieski János lengyel király vezette lengyel–osztrák–német hadsereg a kahlenbergi csatában vereséget mért a törökökre / Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző 1773-ban megkomponálta ún. Bécsi kvartettjeit (K. 168–173) / Jan Vermeer van Delft holland festő 1667-ben elkészítette Hölgy és komornája című festményét / Johann Sebastian Bach német zeneszerző 1706-ban megírta egyik legkorábbi, Nach dir, Herr, verlanget mich kezdetű templomi kantátáját