Haydn–Mozart – 1.

Joseph Haydn 87. (A-dúr) szimfónia, Hob. I:87 Wolfgang Amadeus Mozart 4. (Esz-dúr) kürtverseny, K. 495 SZÜNET Wolfgang Amadeus Mozart 40. (g-moll) szimfónia, K. 550 Vezényel Takács-Nagy Gábor Szólista Bereczky Dávid (kürt)

Folytatódik Takács-Nagy Gábor sorozata! Még szerencse, hogy a két bécsi klasszikus, Haydn és Mozart szimfonikus életműve elegendő munícióval szolgál a karmester számára. A „fantasztikus pozitív életenergia és életerő” megunhatatlanná teszi a két szerző művészetét, sőt, a dirigens egyenesen spirituális gyógyszerként tekint zenéikre. Ezúttal a Haydn számára a nemzetközi sikerek előtt kaput nyitó párizsi szimfóniák első darabja, valamint Mozart szimfóniatermésének egyik csúcspontja, a „nagy” g-moll keretezi a koncertet. A kettő között Mozart (vadász)kürtversenye szólal meg Bereczky Dávid szólójával. A művész 2001 óta tagja a Fesztiválzenekarnak, amelynek többször állt már az élén szólistaként. 1785-ben Haydn felkérést kapott, hogy komponáljon hat szimfóniát az akkoriban alakult Concert de la Loge Olympique párizsi hangversenytársaság számára. A francia zenei élet megpezsdülése kapóra jött a szerzőnek: végre nagyobb apparátusban is gondolkozhatott, mint amilyen az Esterházy-udvarnál rendelkezésére állt. Az érett korszakba átvezető hat szimfóniából a 87. készült el elsőnek. A lassú bevezetést nélkülöző nyitótétel rögtön megadja a mű ünnepi hangulatát. Az álmodozó adagióban a fuvola, a fagott és az oboa kapja a főszerepet, utóbbi a lendületes menüett játékos és bensőséges triójában is szólózik. A darabot fantáziadús, fáradhatatlan energiájú, vidám finálé zárja. Mozart salzburgi barátja, Joseph Leutgeb 1777-ben költözött Bécsbe. Amikor Mozart négy évvel később követte a kürtvirtuózt, első Bécsben írt művét azonnal neki ajánlotta. A következő években összesen négy kürtversenyt és egy kvartettet írt számára. Mozart különböző be- és megjegyzésekkel szórakoztatta – vagy épp bosszantotta – barátját. A 4. kürtverseny kottáját például négy különböző színű tintával írta, talán dinamikai kód gyanánt. A mű hivatalosan „vadászkürtre”, vagyis a korban használatos natúrkürtre íródott, de virtuóz passzázsai a modern hangszeres játékosoknak is kihívást jelentenek. A két szélső tételben a kromatikus hangok és a díszítések, a dalszerű románcban a líraian éneklő tónus okoz nehézséget – és gyönyört. Alig több mint két évvel később, 1788 nyarán Mozart megírta utolsó három szimfóniáját. Az Esz-dúr, a „nagy” g-moll és a „Jupiter” mintha együtt rajzolnának ki egy egészet, ahol a játékos nyitány és a fenséges finálé között drámai középrészként foglal helyet a szerzőnél oly ritka moll hangnemű darab. A Schumann fülének még „görög könnyedséget” sugárzó művet ma inkább tragikus hangvételű zeneként hallgatjuk. A nyitótétel hangos figyelemfelhívás helyett halk izgatottsággal és zaklatottsággal indul. A folyamatos kérdésfeltevés végül a Don Giovannira emlékeztető szakadékhoz vezet. A némi vigaszt nyújtó sóhajtozó lassú tétel után lendületes menüett szól, majd vad kürtökkel harsogó, olykor hátborzongató, de ragyogásba váltó finálé zárja a művet. Érdekességek: Haydn 87. szimfóniája 1787-ben, Mozart 4. kürtversenye egy évvel korábban, 1786-ban, 40. szimfóniája pedig egy évvel később, 1788-ban keletkezett; a Fesztiválzenekar Haydn szimfóniáját legutóbb 2000. február 6-án (karmester: Kovács János), Mozart kürtversenyét 2007. április 30-án Szombathelyen (szólista: Szabó András, karmester: Gerard Korsten), Mozart szimfóniáját 2014. március 6-án Hong Kongban (karmester: Fischer Iván) játszotta. Mi történt a művek keletkezése idején? Jacques-Louis David francia festő 1787-ben elkészítette Szókratész halála című képét / 1787. szeptember 17-én Philadelphiában elfogadták az Amerikai Egyesült Államok ma is hatályban lévő alkotmányát / Haydn 1787-ben befejezte egyik legnépszerűbb művét, a 88. (G-dúr) szimfóniát / 1786. május 1-jén Bécsben bemutatták Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házassága című operáját / 1786-ban megjelent Robert Burns skót-angol költő Versek főként skót dialektusban című kötete / Svédország egy megrendezett támadás ürügyén 1788-ban megtámadta Oroszországot, kitört az orosz–svéd háború (1788–1790) / 1788-ban elindult a Magyar Museum, az első magyar irodalmi folyóirat / Francisco Goya spanyol festő 1788-ban megfestette Don Manuel Osorio Manrique de Zúñiga portréját