Klasszikus zenei hangversenynaptár - határokon innen és túl

2024. május 10. P
19:45
2024. május 10. P - 19:45
2024. május 10. péntek - 19:45

Nagyzenekari koncert: Brahms – 2.

Budapesti Fesztiválzenekar
Budapesti Fesztiválzenekar
DORÁTI BÉRLET
SZÉLL BÉRLET

Johannes Brahms 21. magyar tánc a-moll kettősverseny hegedűre és csellóra, Op. 102 SZÜNET Johannes Brahms 14. magyar tánc 4. (e-moll) szimfónia, Op. 98 Vezényel Fischer Iván Szólista Veronika Eberle (hegedű) Steven Isserlis (cselló)

A februári koncert után májusban Brahms újabb két magyar tánca, egy kihívást jelentő versenyműve és mélységeket megjáró szimfóniája kerül a Fesztiválzenekar műsorára. A táncsorozat utolsó, valamint egyik leglíraibb darabja nyitja a két félidőt. A hangversenyt Brahms tragikus hangvételű e-moll szimfóniája zárja, amely a középkortól a romantikáig sok elemet ötvöz. A szünet előtti mű eredetileg ötödik szimfóniának indult, végül kettősverseny lett belőle. A hegedűszólót egy 1693-as Stradivarin Veronika Eberle játssza, akinek hangja a Bachtrack kritikusa szerint „olyan, mint a felhőkön áttörő meleg napsugár”. Partnere a sokoldalú legenda, a Gramophone Hírességek Csarnokának tagja, a magát csellistaként, íróként, zenei felfedezőként és általános rajongóként jegyző Steven Isserlis. A brahmsi életmű legszélesebb körben ismert sorozatát, a huszonegy magyar táncot kis túlzással a szerző hegedűművész barátjának, Reményi Edének köszönhetjük. Ő volt az, aki megismertette vele a magyar városi cigányzenét, a csárdás és a verbunkos típusait. A Brahms által feldolgozásoknak nevezett négykezes zongoradarabokat ma inkább zenekari változatban ismerjük. A 21. magyar tánc fürge tempójával, gazdag díszítettségével és a fuvola kiemelt szerepével a virtuóz népi furulya játékát idézi. A sorozat 14. darabja egyike azon kevés táncnak, amelyben Brahms semmilyen kölcsöndallamot nem használt fel. Lassú, elegáns, már-már a palotásra emlékeztető zene. „Az a mulatságos ötletem támadt, hogy versenyművet írjak hegedűre és csellóra” – írta Clara Schumann-nak Brahms. A kettősverseny célja az volt, hogy megbékítse haragban lévő régi jó barátját, a hegedűvirtuóz Joachim Józsefet. A darab, amelyben a csellószólam Brahmsot, a hegedűszólam Joachimot szimbolizálja, elérte a kívánt hatást, az egymással társalgó két szereplő a műben és az életben egyaránt közös hangra talált. A két hangszer bővelkedik a szólókban, de igazán duettjeik emlékezetesek: olykor teljesen összeolvadva, ugyanabban a magasságban játszanak. A terjedelmes nyitótétel és a nagy ívet bejáró lassú rész után könnyed finálé zárja a művet. Brahms félt, hogy a közönség rosszul fogadja majd negyedik szimfóniájának drámai, komoly hangvételét. A szerző vezényelte premier azonban óriási sikert aratott, két tételt is megismételtettek a meiningeni zenekarral. Az első tételben egy egyszerű, mottószerű téma és egy ritmikus dallam sző egyre bonyolultabb hálót. A klasszikus szonátaforma után középkori fríg hangsort is használó lassú tétel következik, amelyben megszólal Brahms sokak által legszebbnek tartott melódiája. A szerző a scherzóban szabadjára engedi humorérzékét, a vidám hangulatot a triangulum csilingelésével fokozza. A barokk chaconne formájában megírt finálé egy Bachtól vett basszusmenetre épít egyre összetettebb variációkat, hogy aztán fájdalmas pontot tegyen a darab végére. Érdekességek: Brahms 21. és 14. magyar tánca 1880-ban jelent meg, az a-moll kettősverseny premierjére 1887. október 18-án került sor Kölnben Joachim József és Robert Hausmann szólójával és a szerző vezényletével, a 4. szimfónia 1885. október 25-én Meiningenben csendült fel először a szerző vezényletével; a Fesztiválzenekar a 21. magyar táncot legutóbb 2014. június 21-én (karmester: Takács-Nagy Gábor), az a-moll kettősversenyt 2019. december 15-én (szólisták: Vilde Frang és Truls Mørk, karmester: Sir Mark Elder), a 14. magyar táncot 2015. március 26-án Abu-Dzabiban (karmester: Fischer Iván), a 4. szimfóniát 2015. május 26-án Párizsban (karmester: Fischer Iván) játszotta. Mi történt a művek keletkezése idején? 1880-ban megjelent Émile Zola francia író Nana című regénye / Antonín Dvořák cseh zeneszerző 1880-ban komponálta a következő évben bemutatott 6. szimfóniáját / Dante Gabriel Rossetti angol festő, költő 1880-ban megfestette Álmodozás című képét / a francia parlament 1880-ban nemzeti ünneppé nyilvánította július 14-ét, a francia forradalom évfordulóját / Kresz Géza kezdeményezésére 1887-ben megalakult a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület / August Strindberg svéd drámaíró 1887-ben megírta Az apa című színművét / a milánói La Scalában 1887-ben bemutatták Giuseppe Verdi Otello című operáját / 1887-ben Párizsban elkezdték építeni az Eiffel-tornyot / 1885-ben megjelent Friedrich Nietzsche német filozófus főműve, az Imígyen szóla Zarathustra utolsó, negyedik része / Vincent van Gogh holland festő 1885-ben megfestette Krumplievők című képét / 1885-ben nyomtatásban is megjelent Anton Bruckner osztrák zeneszerző előző évben bemutatott 7. szimfóniája

Nagyzenekari koncert: Brahms – 2.

Információk

2024. május 10. péntek, 19:45

Müpa • Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

További koncertek itt

Budapesti Fesztiválzenekar

JEGYVÁSÁRLÁS