Klasszikus zenei hangversenynaptár - határokon innen és túl

2024. április 13. Szo
19:45
2024. április 13. Szo - 19:45
2024. április 13. szombat - 19:45

Haydn–Mozart – 3.

Budapesti Fesztiválzenekar
Budapesti Fesztiválzenekar

Joseph Haydn 86. (D-dúr) szimfónia, Hob. I:86 Wolfgang Amadeus Mozart 20. (d-moll) zongoraverseny, K. 466 SZÜNET Wolfgang Amadeus Mozart 9. (D-dúr, „Postakürt”) szerenád, K. 320 Vezényel Takács-Nagy Gábor Szólista Dmitrij Siskin (zongora)

A BFZ áprilisi Haydn–Mozart-koncertje a márciusi műsor párjának tekinthető. A program ez esetben is Haydn egyik párizsi szimfóniájával indul, majd Mozart egyik legnépszerűbb versenyműve következik, ezúttal zongorára és zenekarra. Az est második felében ismét Mozart-szerenád szól, különlegessége a zenekarban felbukkanó postakürt. A zongoraszólót a harmincas évei legelején járó, a Le Temps által lebilincselőnek nevezett orosz Dmitrij Siskin játssza, aki a 16. Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen második, a Genfi Nemzetközi Zenei Versenyen első díjat nyert. Jevgenyij Kiszin szerint komoly, elhivatott zongorista, akiben a professzionalizmus természetes finomsággal találkozik. A koncertet a két zeneszerző specialistája, a sorozat állandó karmestere, Takács-Nagy Gábor dirigálja. Az 1780-as évekre Haydn olyan népszerű volt Franciaországban, hogy a párizsi Concert de la Loge Olympique szabadkőműves hangversenytársaság jelentős honorárium fejében fél tucat szimfóniát rendelt tőle. A szerző két év alatt el is készült a hat művel, amelyek azonnal sikert arattak. A D-dúr szimfónia a sorozat leggazdagabban hangszerelt darabja: Haydn trombitákkal és timpanival bővítette a szokásos apparátust. A lassú bevezetés után különös, a hangnemet csak lassan megtaláló főtéma nyitja az első tételt. Nagyon lassú és nagyon szabad capriccio, majd egyszerre népies és elegáns menüett következik, amelyek után egy repetitív motívumból építkező finálé zárja a művet. A d-moll különleges hangnem Mozart életművében. Ebben komponálta a Requiem és a Don Giovanni bizonyos részeit, valamint 1785-ös zongoraversenyét. Bár művei nemigen nyerték el a 19. századi művészek tetszését, a d-moll versenymű kivételt képezett; ez Mozart egyetlen zongoraversenye, amelyet Beethoven műsorára tűzött. A szerző egyetlen nappal a bemutató előtt készült el a kottával, a premier mégis sikeres volt. Fanfárszerű kinyilatkoztatás helyett a mű sejtelmes hullámzással indul. A zongora halkan, szinte ijedten lép be később. A lassú tétel, vagyis a békésebb románc közepére drámai viharzene ékelődik, és csak a komoly és szenvedélyes finálé legvégén süt ki a nap D-dúr zárlattal. A menüettek általában a többtételes klasszikus művek kötelező elemei, a legkevesebb váratlan fordulatot vagy szenvedélyt hozó részek. Jól ismert forma, jóleső könnyedség és letisztult hangszerelés jellemzi őket. Mozart 1779-ben komponált D-dúr szerenádját mégis az egyik menüett tette híressé, a héttételes mű életvidám fináléja előtt ugyanis postakürt hangját halljuk. A mű nyitótétele érzelmes lassú bevezetésből csap át a lendületes gyors részbe. A következő két, versenyműszerű tételben a fuvolák, oboák és fagottok játsszák a főszerepet, majd – a híres menüett előtt – a darab legtragikusabb hangvételű zenéje szól. Érdekességek: Haydn a 86. szimfóniát 1787-ben komponálta; Mozart 20. zongoraversenyének premierjére 1785. február 11-én Bécsben került sor a szerző szólójával, Postakürt-szerenádja 1779 augusztusában született; a BFZ a 86. szimfóniát legutóbb 1997. május 17-én (koncertmester: Szüts Péter), a 20. zongoraversenyt 2017. október 21-én (szólista: Emanuel Ax, karmester: Fischer Iván), a Postakürt-szerenádot 2010. december 18-án (szólista: Czeglédi Zsolt, karmester: Ariel Zuckerman) játszotta. Mi történt a művek keletkezése idején? Joseph Haydn 1787-ben befejezte egyik legnépszerűbb művét, a 88. (G-dúr) szimfóniát / Jacques-Louis David francia festő 1787-ben megfestette Szókratész halála című képét / 1787. szeptember 17-én Philadelphiában elfogadták az Amerikai Egyesült Államok ma is hatályban lévő alkotmányát / Adélaïde Labille-Guiard francia miniatürista és portréfestő 1785-ben megfestette Önarckép két tanítvánnyal című képét / II. József magyar király rendelete 1785-ben megszüntette az örökös jobbágyságot / 1785-ben megjelent Immanuel Kant német filozófus műve, Az erkölcsök metafizikájának alapvetése / 1779. május 18-án Párizsban bemutatták Christoph Willibald Gluck német zeneszerző Iphigénia Tauriszban című operáját / 1779-ben Mária Terézia Magyarországhoz csatolta Fiumét a magyar koronához tartozó külön testként / 1779-ben Bécsben megjelent Bessenyei György A holmi című bölcseleti műve

Haydn–Mozart – 3.

Információk

2024. április 13. szombat, 19:45

Zeneakadémia • Nagyterem

1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8

További koncertek itt

Budapesti Fesztiválzenekar

JEGYVÁSÁRLÁS