Helyszín: MÜPA, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Műsor: Giuseppe Verdi: A végzet hatalma – nyitány Franco Cesarini: Concerto Rococò (I. Toccata; II. Elegie; III. Gigue en Rondeau) -- Johan de Meij: V. szimfónia „Visszatérés Középföldére” I.Miri na Fëanor (Fëanor kincsei) II.Tinúviel (A csalogány) III.Ancalagon i-mór (Ancalagon, a fekete) IV.Arwen Undómiel (Az Esthajnalcsillag) V.Dagor Delothrin (A harag háborúja) VI.Thuringwethil (A titokzatos árnyék-asszony) Közreműködik: Bessenyői Eszter (fuvola) Bódi Zsófia (szoprán) Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Fúvószenekara (Művészeti vezető: Makovecz Pál) Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán) Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Női- és Férfikara (karigazgatók: Soltész Éva és Safarek Krisztián) Vezényel: Makovecz Pál
Giuseppe Verdi: A végzet hatalma – nyitány A végzet hatalma-nyitány Verdi legkidolgozottabb és legdrámaibb nyitánya, nem véletlen, hogy a leggyakrabban játszott Verdi-művek egyike. Valamennyi motívuma az operából származik. Ezek közül a legfontosabb a nyitó dallam, amelyet joggal szoktak sors-motívumnak is nevezni, hiszen különböző átalakulásokon átesve rendszeresen visszatér az egész műben - az opera címének megfelelően. Franco Cesarini: Concerto Rococo Cesarini (*1961) olasz zeneszerző, fuvolaművész és karmester. A kortárs fúvószenekari repertoár egyik leg kiemelkedőbb zeneszerzője. Fuvolaversenyének címe arra a történelmi időszakra utal, amely a barokk és a klasszikus stílus közötti átmenetet jelentette. A rokokó zenét a díszítések bősége, a kecses elegancia és az kompozíció könnyedsége jellemzi. A Concerto Rococò három tételből áll: Toccata, Elegie és Gigue en Rondeau - a rokokó tipikus zenei formái. A versenyművet gyermekkora fuvolista idolja – későbbi mestere Peter – Lukas Graf részére komponálta. A mű szólistája Bessenyői Eszter a Szakgimnázium 12 évfolyamos hallgatója. 12 évesen az Országos Zeneiskolai, 16 évesen az Országos Szakgimnáziumi Fuvolaverseny első helyezettje. Ezek mellett több nemzetközi versenyen is eredményesen szerepelt, de elsősorban tehetségével, kiemelkedő szorgalmával és a zene iránti alázatával érdemelte ki, hogy a zenekar szólistája legyen 2024-ben. Johan de Meij: V. szimfónia „Visszatérés Középföldére” de Meij a kortárs fúvószene ma talán legnépszerűbb szerzője. Egyik legtöbbet játszott műve az I. szimfónia, amely „A gyűrűk ura” címet viselte. J. R. R. Tolkien azonos című kultikus regényének világába vitte a hallgatókat. A könyv egy elképzelt világ történelmében bekövetkező sorsfordító időszak izgalmas regénye. Tolkien ennek a világnak a teljes történelmét, sőt eredet történetét dolgozta fel a Szilmarilok c. munkájában. de Meij hat tételes 5. szimfóniája a „Visszatérés Középföldére” alcímet viseli, amely a tolkieni világ egy-egy kulcsfontosságú szereplőjét, vagy eseményét jeleníti meg a zeneszerző eszközeivel. A „Tündék” a tolkieni világ magasztos halhatatlan lényei, akik a természettel nagy harmóniában élnek. Fogékonyak a művészetekre és ügyes kezű mesterek. Fanor volt a tündék legügyesebb kezű kovácsmestere, ki a Halhatatlan Birodalomnak fényt adó két Ősfa fényét három ékszerbe zárta. Ezeket az ékszereket nevezték „Szilmariloknak”. Az ékszereket megkívánta Morgoth, a Világ Fekete Ellensége és az elrabolt ékszerekkel középföldére menekült. Fanor vesztesége fölött érzett keserűségében, rávette a tündéket, hogy üldözzék Morgothot és a Szilmarilokat visszaszerezzék. Ezzel veszi kezdetét Középfölde első súlyos válsága – „Az ékszerek háborúja”. A Középföldén élő tündék uralkodójának leánya Lúthien Tinúviel, aki egy halandó ember, Beren iránt ébredt szerelemre. Tinúviel apja áldását kéri szerelmükre, de a király, hogy elveszejtse lánya vakmerő szerelmét, egy lehetetlen feltételt szab Berennek a házassághoz: el kell hoznia egy Szilmarilt Morgoth várából. A küldetés csak Tinúviel segítségével sikerül, de a végső pillanatban Berent megtámadja Morgoth farkas-szörnyetege és a Szilmarilt tartó kezét a kővel együtt leharapja. Beren életét veszti a támadásban, de a halálosan sebzett fenevad gyomrából végül mégis előkerül az elveszett kincs. Tinúviel követi elveszett szerelmét az alvilágba és szívhez szóló énekével meghatja az alvilág urát, aki Tinúviel halhatatlanságáért cserébe visszaadja neki Berent. A leghatalmasabb és leggonoszabb sárkány Morgoth szolgálatában. Amikor kitört „Az ékszerek háborúja” Eärendil, a tengerész – Tinúviel unokájának hitvese – sikeresen elvitorlázott Fëanor kincsének (melyet hitvese Tinúvieltől örökölt)fénye mellett az „Halhatatlan Birodalomba” hogy azok lakóit segítségül hívja Középfölde védelmére. Bátorságáért a Halhatatlanok Eärendil hajóját az égre irányították és homlokán a ragyogó ékszerrel a hajnal csillagaként indították harcba a sárkány ellen. Összecsapásukra végül Morgoth erődje felett került sor, amelyben Eärendil legyőzte Ancalagont, amelynek alázuhanó teste lerombolta Morgoth erődítményét és Morgoth teljes vereségét eredményezte. Arwen Tinúviel egyenságú leszármazottja, Elrondnak, a tündék királyának lánya. Csakúgy, mint Tunúviel, szerelméért lemondott halhatatlanságáról, mert választottja nem volt más, mint Gondor későbbi királya, Aragorn. Az ő történetük „A gyűrűk ura” könyvből már jól ismert. Morgoth háborút indított Középfölde elfoglalásáért. Amint a 3. tételnél már említésre került, Eärendil meggyőzte a Halhatatlanok földjének népét, hogy keljen Középfölde védelmére. Így a Tündék egyesített serege Középfölde halandó lakóival egységben ötven éven át háborúztak Morgoth démonokból és orkokból (gonosz, vérszomjas, vad lények) álló seregével. Mikor Morgoth seregei vesztésre álltak Morgoth csatába küldte szárnyas sárkányait (közöttük Ancalagonnal). Támadásuk olyan heves és kegyetlen volt, hogy még a halhatatlanok is meghátráltak. Ekkor érkezett Eärendil az égen vitorlázva a sasok seregével megerősítve és győzelmet aratott Morgoth szárnyas erői felett. Ekkor maga Morgoth is fogságba esett és most láncra verve az a világok falain túli „időtlen űrbe” vetve tölti büntetését az idők végezetéig. Morgoth egyik hűséges szolgálója, egy vérszívó denevér-asszony képében hordozta urának üzeneteit. Morgoth mellett esett el egy ütközetben.Tinúvel és Beren végzetes küldetésük teljesítésekor a denevér-asszony bőrét álruhának használva jutott Morgoth közelébe, hogy visszaszerezze ősei örökségét a Szilmarilokat. Bódi Zsófia Bódi Zsófia (énekművész, zeneterapeuta) tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oratórium- és dal énekművész szakán és a Brémai Zeneművészeti Egyetem énekművész szakán végezte. Az opera irodalom lírai koloratúrszoprán szerepeivel, az oratórium irodalom és dalirodalom széleskörű repertoárjával rendelkezik. Szóló fellépései mellett magánének tanárként és zeneterapeutaként működik, a Zeneakadémia Doktori Iskolájának végzős hallgatója. 2023 augusztusa óta Kölnben él, ahonnan nemzetközi szóló és kamaraénekes karrierjét építi, valamint a világszerte elismert együttes, a West Deutscher Rundfunkchor állandó szoprán tagjaként énekel. Bessenyői Eszter fiatal fuvolistaként már több rangos versenyen jeleskedett. 16 esztendősen az Országos Szakgimnáziumi Fuvolaverseny első helyezettje. Ezek mellett több nemzetközi versenyen is eredményesen szerepelt, de elsősorban tehetségével, kiemelkedő szorgalmával és zene iránti alázatával érdemelte ki, hogy a zenekar szólistája legyen 2024-ben. Büszke a kézzel készített ezüst fuvolafejre, melyet a legutóbbi országos verseny különdíjaként nyert. Makovecz Pál karmester 1989-ben szerzett harsona-tanári diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd 1991-ben harsonaművészi diplomát Helsinkiben, a Sibelius Akadémián. 1991 óta harsonatanára, 2004- től igazgató-helyettese, 2015 óta pedig igazgatója a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolának. 2007-ben alapította meg a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Fúvószenekarát, melynek azóta is a vezetője.
2024. február 18. vasárnap, 18:00
Müpa • Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
További koncertek itt
Szent István Filharmonikusok