Baráti Kristóf és a Pannon Filharmonikusok

Bartók Béla: I. hegedűverseny, Op. posth. Bartók Béla: I. rapszódia Bartók Béla: II. rapszódia Bartók Béla: II. hegedűverseny Baráti Kristóf – hegedű Vezényel: Bogányi Tibor

A Zeneakadémia felkérésére Baráti Kristóf és a Pannon Filharmonikusok közös produkciójában Bartók Béla összes zenekari kíséretes hegedűműve elhangzik. A kivételes zenei vállalkozás karmestere Bogányi Tibor. „Ez a maga Leitmotivja” – írta Bartók Geyer Stefinek, fialatkori szerelmének az első hegedűverseny témája mellé; 30 évvel később, Székely Zoltán felkérésére komponálta a másodikat. Az ifjú szerelmes és az érett komponista tollából született két kompozíció ritkán szólal meg egy koncerten, e nagyszabású művek mellett. Baráti Kristóf szólójával a két rapszódia is elhangzik – az 1928-ban keletkezett hegedű-zongoradarabok egy évvel későbbi zenekarkíséretes formájában. Mindkét kompozíció hagyományos lassúgyors tételpárból áll, melyhez a felhasznált táncdallamokat Bartók a saját gyűjtéseiből válogatta. Szöveg forrása és jegyvásárlás a koncetre: zeneakademia.hu Páratlan Bartók-portré  Bartók Béla zenéjét mindannyian jól ismerjük, és szívesen hasonlítjuk össze akár kortársaival, akár nagy elődjeivel. Ugyanakkor ritka az olyan hangverseny, amikor Bartókot saját magával állítjuk kontrasztba, meghallgatva egymás után ugyanabban a műfajban, de különböző korszakban írott műveit. A műsort Bartók két hegedűversenye keretezi, melyek közül az elsőt még huszonéves korában írta, életében nem is publikálta, és első komoly szerelmének ajánlotta. A mű maga is portré, a plátói kedves, Geyer Stefi két arculata – de persze amennyire őt mintázza ez a portré, annyira Bartókot is. A II. hegedűverseny mintegy 30 évvel későbbi, már nem szerelmi ihletésű, és az érett, virtuóz Bartókot hallhatjuk benne. A műsor közepén az I. és a II. rapszódia áll. Ez a két mű lényegében egyidőben keletkezett, a két hegedűverseny között, és miután Bartók zenekarra is meghangszerelte a kíséreteiket, tulajdonképpen ezek is hegedűversennyé váltak. A bartóki hegedűversenyekkel ellentétben azonban itt autentikus népi dallamok adják a témákat, tehát Bartók ezekben a műveiben egyúttal népzenegyűjtéseinek terméseit is bemutatja. A rapszódiák portréi Bartók nemzet- és történelemszemléletének is.