Barokk koncert: Telemann, Fasch, Händel

Georg Philipp Telemann g-moll („La Musette”) zenekari szvit, TWV 55:g1 Johann Friedrich Fasch G-dúr vonósszimfónia, FWV M:G5 Georg Philipp Telemann F-dúr versenymű három hegedűre, TWV 53:F1 SZÜNET Georg Friedrich Händel A-dúr concerto grosso, Op. 6, No. 11, HWV 329 Armida abbandonata – kantáta, HWV 105 A kantáta szövegét ezen a linken éri el. Művészeti vezető Midori Seiler Szólista Arianna Vendittelli (szoprán) Midori Seiler (hegedű) Barokk gesztika Sigrid T’Hooft A koncerten játszó zenészek

Nem hiányozhat a Fesztiválzenekar évadából az a barokk hangverseny, amelyet a korhű hangszerek mellett Sigrid T’Hooft koreografált mozgássorai tesznek évről évre felejthetetlenné. A barokk gesztika egyik legavatottabb szakértője 2011 óta színesíti tudásával – korhű viseletekkel és autentikus mozdulatokkal – a BFZ historikus koncertjeit. A termékeny Telemann, az elfeledett Fasch és a megunhatatlan Händel műveiből álló program művészeti vezetője ezúttal is a régizenei esteket évek óta kézben tartó hegedűművész, Midori Seiler. A műsor záródarabja, Händel érzelmekben gazdag kantátája, amely több szálon is kötődik a szerző operaterméséhez, szinte kiált a színpadi mozgásért. Lassú-gyors-lassú felépítésű francia típusú nyitótétel, majd tánctételek és karakterdarabok sora: így épül fel egy francia szvit (vagy suite-ouverture), amelyből Telemann több mint százat komponált. A g-moll mű sziporkázóan szellemes tételei között találni nápolyi zenét, polonézt, őrült lendületű táncot, menüettet, a darab becenevét is adó dudanótát és bohócot idéző harlequinade-ot. Telemann tisztelte Johann Friedrich Fasch munkásságát, az utókor azonban alig ismeri a korában népszerű szerző nevét. Pedig ő az, aki visszautasította a lipcsei Tamás-templom orgonista állását, ahová így Bachot hívták. Munkássága összekötő kapocs a barokk és a klasszika között, négytételes G-dúr szimfóniájában még megtalálni a barokk fúgát, de már az új, tematikus stílus is felfedezhető. Telemann leghíresebb műve, a három sorozatból álló Tafelmusik – díszvacsora kíséretének szánt szórakoztató „asztali zene” – 1733-ban született. A második sorozat concertóját a szólóhangszerek teljes egyenlősége jellemzi: sokkal inkább összjáték ez, mint versengés. A zárótétel szinte megszűnik versenymű lenni, a teljes egységbe kovácsolódó zenekar közös örömzenélésévé válik. Bő két és fél órányi zene komponálása egy hónap alatt – ez Händel Op. 6-os concerto grosso-sorozatának keletkezéstörténete. Az 1739-ben született művek Corelli előtt tisztelegnek, de tételrendjüket, előadói utasításaikat tekintve sokkal szabadabbak a példakép kompozícióinál. A sorozat utolsó előtti darabja Händel akkor még kiadatlan A-dúr orgonaversenyének átdolgozása. Az eredmény: francia nyitány, hatütemes largo, terjedelmes andante és virtuóz ária. Ki ne ismerné Händel Rinaldo című operájának „Lascia ch’io pianga” kezdetű áriáját? Sokan azt is tudják, hogy a dallam eredetileg egy oratórium része volt. Az Armida abbandonata című világi kantátában ugyancsak feltűnik a többször hasznosított melódia. Az elhagyott nő lélekszaggató drámája kifejező zenével tárja elénk a csalódottság, a visszautasítás, a bosszú és a könyörgés gesztusait. A szerelem istenéhez intézett fohász végül válasz nélkül cseng ki a mű végén. Érdekességek Telemann g-moll zenekari szvitje 1736-ban, F-dúr versenyműve 1733-ban jelent meg, Fasch G-dúr vonósszimfóniája az 1740-es években keletkezett, Händel A-dúr concerto grossója 1739-ben, kantátája 1707-ben született; a Fesztiválzenekar mind az öt darabot először tűzi műsorára. Mi történt a művek keletkezése idején? 1736. február 12-én Mária Terézia megesküdött Lotaringiai Ferenccel / Voltaire 1736-ban publikálta népszerűsítő írását Newton gravitációs törvényéről (Épitre sur Newton) / A hegedű művészete címen 1733-ban megjelent Pietro Locatelli tizenkét hegedűversenye / Charles du Fay francia kémikus 1733-ban felfedezte, hogy kétféle elektromos töltés létezik, és az egyneműek taszítják, a különneműek pedig vonzzák egymást / 1742. augusztus 30-án egy Lipcse melletti faluban bemutatták Johann Sebastian Bach Parasztkantátáját (Mer hahn en neue Oberkeet, BWV 212) / William Hogarth angol festő 1745-ben megfestette David Garrick mint III. Richárd című képét / 1739. szeptember 18-án aláírták az orosz–török háborút (1735–1739) lezáró belgrádi békét / 1739-ben a londoni King’s Theatre-ben bemutatták Georg Friedrich Händel Saul című oratóriumát / XII. Károly svéd király és koalíciós csapatai Oroszország meghódítására tett kísérletük során 1707-ben átlépték a Visztulát / Salzburgban 1707-ben befejezték a Johann Bernhard Fischer von Erlach által tervezett Kollegienkirche építését