Stephanus III.

MÜPA Műsor: Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Fúvószenekara Gioacchino Rossini: A tolvaj szarka - nyitány Gioacchino Rossini: Bevezetés, téma és variációk Közreműködik: Rumy Balázs - klarinét G. Gabrielli: Canzoni septimi toni a 8 Johan de Meij: A Szent Márk tér visszhangjai -- Jan van der Roost: Dynamica Alfred Reed: Örmény táncok Alfred Reed: El Camino Real Vezényel: Makovecz Pál

Gioachino Rossini termékeny alkotói pályafutása során csaknem negyven operát komponált. Bár ezek nem mindegyike szerepel a világ operaszínpadjain rendszeresen, de a zenekarok repertoárján az operák nyitányai rendkívül népszerű repertoár darabok. Ezek közé tartozik A Tolvaj szarka című opera nyitánya is. A nyitányok többnyire az opera karakteres dallamainak felhasználásával, gyakran utoljára születtek meg, és a legenda szerint ez a nyitány éppen a bemutató előtti éjszaka született oly módon, hogy a színház igazgatója bezárta Rossinit öltözőjébe és addig nem engedte ki, amíg a nyitány kottájának oldalait egyenként az ajtó alatt nem csúsztatta ki megrendelőjének. Rossini-t bár elsősorban opera-szerzőként ismerjük, de nagyszerű zenekari, vagy egyházi művekkel is megajándékozta a zenetörténelmet. Ezek közé tartozik a Bevezetés, téma és variációk című műve, amely klarinétra és zenekarra született. A műhöz Rossini két operájának ária témáját használta fel. A világ klarinétművészeinek kedvelt repertoár-darabja bemutatja a hangszer sokoldalúságát, virtuozitását, széles hangterjedelmét és gazdag kifejező erejét. A velencei San Marco (Szent Márk) városrész főtere a legendás San Marco tér, ahol az azonos nevű székesegyház a zenetörténet egy forradalmi újításának tanúja. Az ún. „többkórusosság” virágkora ezer szállal kötődik a templom egyházzenei gyakorlatához. A templombelső több karzatán elhelyezkedő kórusok, vagy hangszeres együttesek egyfajta XVI. századi sztereó, vagy surround hangzással szólaltak meg, ami azt az élményt szerezte a híveknek, mintha minden felhő mögül angyalok zeneéjét hallgatnák. A kor egyik legismertebb szerzője Giovanni Gabrielli, akinek kétkórusos Canzonája azért csendül fel ezen a koncerten, mert ennek témáját és hangzásélményét dolgozta fel Johan de Meij (*1953) holland zeneszerző. de Meij a XX-XXI. század talán legnagyobb hatású fúvós-szerzője. A Gabrielli mű feldolgozása a The Echoes of San Marco című műben nem csak a dallam felidézésére, hanem a templom akusztikájának megkomponálására is vállalkozik. Hallhatjuk a műben a templomtérben „keringő” visszhangot, sőt, a templomból kilépve a templom harangját, harang visszhangját a tér falairól. de Meij virtuóz hangszerelése, hangszerkezelése ebben a műben is megmutatkozik. Ez a mű első alkalommal hallható Magyországon! Jan van der Roost (*1956) belga zeneszerző szintén számos művel gyarapította a koncert fúvószenekarok repertoárját. A Dynamica ünnepi alkalomra született energikus nyitány, amely bemutatja a modern koncert fúvószenekar sokoldalúságát, virtuozitását. Alfred Reed (1921-2005) amerikai zeneszerző németalföldi kollégáinál valamivel korábban vált a modern fúvószene ikonjává. Rendkívül sikeres pályafutása során mintegy száz fúvószenekari művel nagyon sokat tett a műfaj népszerűsítése és elfogadottsága érdekében. Életművének talán két legsikeresebb művét halljuk a ma esti koncerten. Az Örmény táncok öt népi dallam felhasználásával született mű, amely szünet nélküli szvitként fogja össze a különböző karakterű motívumokat. (A sárgabarackfa – A fogoly-madár éneke – Én Nazan-om – Alagyaz (tájegység) – Gyerünk, gyerünk!) Talán még az Örmény táncoknál is népszerűbb, sikeresebb műva az El Camino Real (A királyi út) amely szintén tartalmaz népi motívumokat: Harmóniamenete a flamenco jellegzetes akkord sorozatára épül. Szerkezete gyors-lassú-gyors, a részek stílusát tekintve a hagyományos spanyol Jota-Fandango-Jota táncok stílusjegyeit tartalmazza. Az est szólistája: Rumy Balázs, a Magyar Állami Operaház zenekari klarinétművésze. Diplomáit híres zeneművészeti tanintézetekben szerezte: Conservatoire de Genève, Diplôme de soliste (2006-2009); The Juilliard School, Artist Diploma (2010-2012); Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, DLA, valamint számos rangos nemzetközi zenei verseny díjazottja. Makovecz Pál harsonaművész-karmester 1982-ben lett tagja az I. István Gimnázium Szimfonikus Zenekarának, ahol egészen diplomája megszerzéséig játszott. A Zeneakadémia Budapesti Tanárképző Intézetében 1989-ben kapott harsonatanári diplomát, majd 1991-ben a helsinki Sibelius Akadémián előadóművészi és művésztanári diplomát, 1994-ben pedig fúvószenekari karnagyi diplomát szerzett. 1991 óta tanára, 2004-től igazgatóhelyettese, 2015-től pedig igazgatója a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumnak és Alapfokú Művészeti Iskolának. 2007-ben alapította meg a Szakgimnázium Fúvószenekarát, melyet a mai napig vezet.