Klasszikus zenei hangversenynaptár - határokon innen és túl

2022. december 10. Szo szombat, 19:45

Budapest

Zeneakadémia - Nagyterem

Concertino: Corelli, Haydn, C. P. E. Bach, SukBudapesti Fesztiválzenekar

Arcangelo Corelli 8. (g-moll, „Karácsonyi”) concerto grosso, Op. 6, No. 8 Joseph Haydn 1. (C-dúr) hegedűverseny, Hob. VIIa:1 SZÜNET Carl Philipp Emanuel Bach 3. (C-dúr) vonósszimfónia, Wq 182, No. 3 Josef Suk Esz-dúr vonósszerenád, Op. 6 Koncertmester Pilz János Szólista Iván Tímea (hegedű)

Koncertecske – így fordíthatnánk le az olasz concertino kifejezést. A BFZ sorozatában olyan művek kerülnek középpontba, amelyek egykor a mai szimfonikus zenekarnál kisebb együttessel, karmester nélkül szólaltak meg. A kamarazenekart a koncertmesteri székről ezúttal is Pilz János hegedűművész irányítja. A 18. század elejétől a 19. század végéig ívelő műsor az adventi időszakhoz illő darabbal, Corelli legismertebb szerzeményével, a Karácsonyi concertóval indul. A nyitószámot a barokk mintákból sokat merítő Haydn hegedűversenye követi, amelynek szólóját a Fesztiválzenekar egyik alapító tagja, Iván Tímea játssza. Carl Philipp Emanuel Bach érzelmek széles skáláját felvonultató vonósszimfóniája után a Dvořák-tanítvány Josef Suk fiatalkori, szokatlanul derűs szerenádja zárja a koncertet. „Fatto per la notte di Natale”, vagyis „karácsony estéjére készült” – áll Corelli tizenkét concerto grossót tartalmazó Op. 6-os sorozatának leghíresebb darabja élén. A mű 1714-ben, egy évvel szerzője halála után jelent csak meg, de talán már negyedszázaddal korábban elkészült. A műfaj hagyományainak megfelelően a zenekarral (ripieno) szemben egy kamaraformáció (concertino) áll, jelen esetben két hegedű és egy cselló. A mű legismertebb része az ünnepi pompát sugárzó pasztorális zárótétel. Az Esterházy-udvar szolgálatában Haydn zeneszerzői figyelme elsősorban a zenekari művekre irányult. Az udvar együttesének kiváló koncertmestere, Luigi Tomasini több ízben is megihlette Haydnt, így kerülhetett rá az 1760-as évek közepén első hegedűversenyének címlapjára, hogy „fatto per il Luigi”, azaz „Luiginak”. A fényes C-dúrban megszólaló, elegáns, pompás nyitótétel a 17. századi francia nyitányok világát idézi. A lassú tételben egy egyszerű motívum lírai énekké fejlődik, a finálé a vonóshangszínek színes palettája. Carl Philipp Emanuel Bachra erős hatást gyakorolt a felvilágosodás: szenvedélyes, felkavaró és megérintő műveket komponált. „Engedje el magát teljesen, ne foglalkozzon az előadás esetleges nehézségeivel” – mondta neki Gottfried van Swieten báró a hat vonósszimfónia megrendelésekor. Az eredmény: virtuóz vonósjáték, izgalmas hangulatok és harmóniaváltások, bensőséges lassú tételek, kromatika, dráma és melankólia. A C-dúr szimfónia szünet nélkül megszólaló három tétele izgalmas utat jár be a hóvihartól a szívfacsaráson át a fenyegető sötétségig. „Csináljon valami élénket a változatosság kedvéért” – tanácsolta búcsúzóul Dvořák a nyári szünet előtt tizennyolc éves tanítványának, az örökké komor hangvételű darabokat komponáló Suknak. Így született meg 1892 nyarán a tartalmas, de szelíd és napsütötte Esz-dúr szerenád. A visszafogott tempójú első tétel főtémája Brahms hegedűversenyére emlékeztet. A megfékezett táncritmusokat felvonultató scherzo után a darab szíve egy meglepően lassú lírai tétel; végül tréfás finálé zárja a művet. Érdekességek Corelli 8. concerto grossója 1714-ben jelent meg, Haydn 1. hegedűversenye valószínűleg az 1760-as évek első felében született, Carl Philipp Emanuel Bach 1773-ban írta 3. vonósszimfóniáját, Suk Esz-dúr vonósszerenádjának premierjére 1895. február 25-én került sor Prágában Antonín Bennewitz vezényletével; a Fesztiválzenekar a hegedűversenyt legutóbb 2009. június 25-én Strasbourgban (karmester: Fischer Iván), Suk vonósszerenádját 2011. április 10-én Gödöllőn (koncertmester: Szefcsik Zsolt) játszotta, a többi művet először adja elő. Mi történt a művek keletkezése idején? 1714-ben Szentpéterváron befejezték I. (Nagy) Péter cár Nyári Palotájának építését Domenico Trezzini tervei alapján / 1714-ben megjelent Gottfried Leibniz német filozófus Monadológia című műve / 1714-ben Gabriel Fahrenheit holland fizikus felfedezte a higanyhőmérőt / 1761-ben megjelent Jean-Jacques Rousseau francia filozófus, író Julie, avagy az új Héloïse című szentimentális levélregénye / Georg Philipp Telemann 1761-ben megírta Don Quijote-szvitjét / Wolfgang Amadeus Mozart 1773-ban komponálta ún. Bécsi kvartettjeit (K. 168–173) / 1895-ben Magyarországon bevezették a kötelező állami anyakönyvezést / Edvard Munch norvég festő 1895-ben megfestette Madonna című képét / Émile Durkheim francia szociológus 1895-ben publikálta A szociológia módszertani szabályai című művét

Concertino: Corelli, Haydn, C. P. E. Bach, Suk
KLASSZ KONCERTEK
ORMÁNDY BÉRLET

Információk

2022. december 10. szombat, 19:45

Zeneakadémia - Nagyterem
1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8

Budapesti Fesztiválzenekar

JEGYVÁSÁRLÁS

Információk

2022. december 10. szombat, 19:45

Zeneakadémia - Nagyterem
1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8

Budapesti Fesztiválzenekar

JEGYVÁSÁRLÁS