Klasszikus zenei hangversenynaptár - határokon innen és túl

2022. október 14. P
19:45
2022. október 14. P - 19:45
2022. október 14. péntek - 19:45

Haydn–Mozart – 1.

Budapesti Fesztiválzenekar
Budapesti Fesztiválzenekar
ORMÁNDY BÉRLET

Joseph Haydn 39. (g-moll) szimfónia, Hob. I:39 Wolfgang Amadeus Mozart Esz-dúr sinfonia concertante hegedűre, brácsára és zenekarra, K. 364 SZÜNET Wolfgang Amadeus Mozart 38. (D-dúr, „Prágai”) szimfónia, K. 504 Vezényel Takács-Nagy Gábor Szólista Gulyás Emese (hegedű) Kostyál Péter (brácsa) A koncerten játszó zenészek

Ha a Fesztiválzenekar programján Haydn és Mozart műveit látja, a rutinos zenehallgató már tudja: Takács-Nagy Gábor ismét feledhetetlen koncertre készül. A bécsi klasszikus mesterek szimfonikus darabjai mindig életerőtől telve, frissen és ötletesen szólalnak meg a Prima Primissima-díjas karmester keze alatt. A szerzőktől megszokott derű helyett ezúttal a sötétebb, feszültebb moll zenék világa kerül középpontba Haydn első Sturm und Drang irányzatba illő zenekari művével és Mozart meglepően súlyos és mély „Prágai” szimfóniájával. A kettő között kisüt a nap: a BFZ két kiváló hegedűse, a 2021-es Végh Sándor Versenyen díjazott duó tagjai, Gulyás Emese, valamint a kamarazenélésben ugyancsak otthonosan mozgó, brácsán is gyakran játszó Kostyál Péter szólójával üdítő zenei párbeszéd szólal meg a szünet előtt. Bár sok a datálási bizonytalanság, a g-moll szimfónia valószínűleg az első Haydn súlyos moll műveinek sorában. A szerző számára 1765 táján már rendelkezésre állt az Esterházy-udvar teljes zenekara, így – a létszám adta lehetőségekkel élve – a megszokott kettő helyett négy kürtöt írt elő a partitúrában. A mű fojtott suttogással indul, és a nyugtalanságot csak tovább fokozzák a váratlanul beiktatott csendek; a zenekari tutti ezután szinte sokkolóan hat. Enyhül a feszültség a csak vonósokra komponált lassú tételben, de a menüett – vidám trióját leszámítva – újra komor hangulatot áraszt. A finálé energikus és lendületes, tele kontrasztokkal, izgalmas effektekkel és zaklatottsággal. A Salzburgból szabadulni vágyó Mozart éhezett a nagyvilág divatjaira. Mannheimi-párizsi útján ismerkedett meg a sinfonia concertante műfajával, ami nem más, mint a szimfónia és a versenymű keveréke, amelyben a szólisták és a legváltozatosabb hangszer-összeállítások kapják a főszerepet. 1779-ben született művében a hegedű és a brácsa teljesen egyenrangú nemcsak a szólisták tekintetében, de az osztott brácsaszólamoknak köszönhetően a zenekarban is. A zenei témáktól hemzsegő nyitótételt elragadó moll lassútétel követi, amelyben a hegedű panaszos áriájára a brácsa nyújt vigaszt. A művet féktelenül vidám zene zárja, tele váratlan történésekkel. Salzburg után Bécs sem hozott örökös sikert Mozartnak. A vegyes fogadtatásban részesülő Figaro házasságát és szerzőjét tárt karokkal várták viszont Prágában. Az operája vezénylésére odalátogató Mozart egy további koncertet is adott a cseh fővárosban: itt hangzott el a D-dúr szimfónia, amelyért rajongott a közönség. Noha a műfaj korabeli formai előírásai szerint a szimfóniatételek közül nem hiányozhatott, Mozart műve mégis nélkülözi a menüettet. A szokatlan terjedelmű, háromtételes darab a Don Giovanni drámaiságát előlegező lassú bevezetéssel indul, amelyet az utána következő összetett főrésszel együtt hirtelen moll elsötétülések jellemeznek. Az érzéki szépségű, mély dalként hangzó lassú tétel után fényes finálé zárja a tragédia lehetőségét mindvégig hordozó szimfóniát. Érdekességek Haydn 39. szimfóniáját 1765-ben komponálta, Mozart Esz-dúr sinfonia concertantéja 1779-ben született, Prágai szimfóniáját 1787. január 19-én mutatták be Prágában; a Fesztiválzenekar Haydn szimfóniáját első alkalommal adja elő, Mozart sinfonia concertantéját legutóbb 2007. február 5-én (szólisták: Biró Ágnes és Selmeczi János, karmester: Tõnu Kaljuste), Prágai szimfóniáját 2015. augusztus 18-án Edinburgh-ban (karmester: Fischer Iván) játszotta. Mi történt a művek keletkezése idején? 1765-ben meghalt I. Ferenc német-római császár, Mária Terézia férjeként a Habsburg örökös tartományok társuralkodója / 1765-ben Bécsben bemutatták Johann Adolf Hasse Piramo e Tisbe című operáját / Denis Diderot francia filozófus 1765-ben befejezte az Enciklopédia szerkesztését / 1779-ben Bécsben megjelent Bessenyei György A holmi című bölcseleti műve / 1779-ben Hawaiin bennszülöttek meggyilkolták James Cook angol felfedezőt / 1779-ben Varsóban megjelent Ignacy Krasicki lengyel költő és író Mesék és példabeszédek című könyve / 1787. szeptember 17-én Philadelphiában elfogadták az Amerikai Egyesült Államok mai is hatályban lévő alkotmányát / Joseph Haydn 1787-ben befejezte egyik legnépszerűbb művét, a 88. (G-dúr) szimfóniát / Thomas Gainsborough angol festő 1787-ben elkészítette Lady Georgiana Cavendish portréját

Haydn–Mozart – 1.

Információk

2022. október 14. péntek, 19:45

Zeneakadémia • Nagyterem

1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8

További koncertek itt

Budapesti Fesztiválzenekar