Kodály 140 – 2. koncert

Jövel, Szentlélek Úristen Este Három kórus Szedő Dénes OFM szövegeire: Miatyánk Naphimnusz Első áldozás Magyar költők verseire: Öregek (Weöres S.) Norvég lányok (Weöres S.) Akik mindig elkésnek (Ady E.) Reménységünk a halálban: Media vita Zene, magyarság: An Ode for Music Liszt Ferenchez Ének Szent István királyhoz Biblia: Jézus és a kufárok A 121. genfi zsoltár Hála: Szép könyörgés Sík Sándor te Deuma Vezényel: ifj. Sapszon Ferenc Közreműködik a Magyar Rádió Énekkara

„A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.” – vallotta Kodály. Az Óda a muzsikához (An Ode for Music) című kórusművét az Írországban évről évre megrendezett Corki Nemzetközi Kórusfesztiválra komponálta. Szövegét a 18. századi költő, William Collins The Passions (A szenvedélyek) című költeményéből állította össze. A mű második szakaszába azonban három sort beszúrt egy dalból, amely Shakespeare VIII. Henrik című drámájának 3. felvonásában szerepel: „Orpheus lant-húrja szólt: lomb, fagyos bérc meghajolt, hallva bűvös énekét.” Kodály szerint „aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon”, Shakespeare ugyanezt így fogalmazta meg: „Ének, édes hatalom: tőle minden fájdalom mély álom vagy síri csend.”